A főváros patkánymentesítése óriási előrelépés volt az 1970-es évek elején. Talán nem is gondolná az ember, de szinte már-már a száz évvel ezelőtti látványos építészeti és szerkezeti átalakulással egyenértékű lépcsőfok volt. Ekkor lett igazán élhető világváros Budapest. Azóta is folyamatosan irtják a patkányokat, de sajnos a lepusztult egykori ipari területek (barnazónák) ideális életteret biztosítanak a kártevőknek.
Csepelen a Szabadkikötő, valamint a Csepel Művek egyes részei számítanak igazán fertőzöttnek Az irtással megbízott Bábolna Bio Kft. mindent megtesz a kártevők visszaszorítása érdekében, egyelőre úgy tűnik sikerrel. Akármit is ír a bulvármédia, Budapesten jelenleg elég kevés patkány él.
(CSH)
A hvg.hu írása:
Budapesten a kőbányai kínai piacon, a csepeli szabadkikötő környékén, a Soroksári útelhagyatott gyártelepein, valamint a nagy kamionlerakodó helyeken és a pályaudvarokon fordulnak elő patkányok, de a rendszeres irtás miatt a fővárosban nem szaporodnak el a rágcsálók.
Az utóbbi időben városi legendaként elterjedt a hír: több évtized után ismét ellepték a patkányok Budapest csatornáit és kertvárosi részeit.
A Bors azt írja, a magyar főváros már negyven éve nagyon jó helyzetben van patkánymentesítés szempontjából, mert az 1972-es, világviszonylatban egyedülálló irtásnak, valamint az azóta is fennálló ellenőrzésnek és állapotfenntartásnak köszönhetően legfeljebb egyedi esetekről lehet szó.
Bajomi Dániel, a főváros patkánymentesítéséért felelős Bábolna Bio Kft. igazgatója a lapnak elmondta, Budapesten a kőbányai kínai piac, a csepeli szabadkikötő környéke, a Soroksári út mára elhagyatottá vált gyártelepei, valamint a nagy kamionlerakodó helyek és a pályaudvarok jelenthetnek gócpontot, de a rendszeres irtás itt is megelőzi vagy azonnal megszünteti a bajt.
Elmondása szerint Budapesten is a vándorpatkányok jelentik a legfőbb veszélyforrást. Ezek az állatok 30-40 fős, jól szervezett nagycsaládokban élnek, és a nevükből adódóan akár napi több száz métert is képesek bejárni táplálékért. A kolóniákat egy domináns hím irányítja, a fiatalabb patkányok előkóstolóként szimatolják körbe a környéket.
Éppen ezért fontos, hogy a patkányirtó szerek ne azonnal, hanem csak több nap elteltével hassanak, így az amúgy meglepően intelligens állatok nem érzik meg az összefüggést az elhullás és a „lakoma” között.
Bajomi Dániel hozzátette, a csalikat csakis speciális szerkezetben szabad kihelyezni, hiszen a kutyákra, macskákra, vidéken pedig a sertésekre is veszélyt jelenthetnek a szerek. Aki azonban patkányt észlel, feltétlenül keresse meg a szakembereket.
