A fővárosi fejlesztési elképzelések között több új híd is felmerült már az utóbbi évtizedekben. Ezek közül előbb a Lágymányosi híd (új nevén Rákóczi híd) épült meg, majd később jött a Megyeri híd. Közben megépült az M0 déli szakaszához tartozó Hárosi híd is, de az közigazgatásilag már nem Budapesthez tartozik.
Szóval szépen folyamatosan épültek az új hidak, de egyes szakaszokon még most is erős hiány mutatkozik a dunai átkelési lehetőségek kapcsán. Az utóbbi 1-2 évtizedben Dél-Pest és Dél-Buda viszonylatában is felmerült új híd, illetve új hidak építésének a lehetősége. Két elképzelés futott párhuzamosan: a Galvani híd és az Albertfalvai híd.
A Galvani híd a Lágymányosi hídhoz közel, a Központi Szennyvíztisztító magasságában helyezkedne el, és a Kopaszi gáttól délre fekvő rozsdaövezetet kötné össze Ferencváros szintén jórészt leromlott állapotú egykori ipari területével. A Galvani híd építése igazán akkor került előtérbe, amikor az olimpiai pályázatban a Csepel-sziget északi részére, annak is a Ferencvároshoz tartozó szigetcsúcsára terveztek több olimpiai helyszínt. Ezt megelőzően az összes fővárosi fejlesztési terve előbbre sorolta az Albertfalvai és az Aquincumi híd építését (amiben nagy szerepe volt annak is, hogy annó elhibázták a Lágymányosi híd koncepcióját, de erről később), de az olimpiai pályázat mindezt felülírta. Azóta a Fidesz visszavonta az olimpiai pályázatot, de a sportlétesítmények építéséről, valamint az azokat kiszolgáló infrastruktúra építéséről nem tettek le.
A Galvani híd, valamint a kapcsolódó úthálózat nyomvonala
Az Albertfalvai híd jóval délebbre helyezkedne el, mint a kormány által támogatott Galvani híd. A csepeli Ady Endre út folytatásában található Budafoki utcát, illetve a dél-budai Feltáró út, illetve azon keresztül Budafok belvárosát kötné össze. A másik irányba pedig Erzsébet felé, a Határ út irányába vinné el a forgalmat. Forgalomszervezési szempontból egyértelműen az Albertfalvai híd az optimálisabb megoldás. Ez a híd érdemben tudna javítani Csepel közlekedésén, ráadásul lehetővé tenné a 18-as villamos átvezetését is Csepelre, illetve ezt követen Dél-Pestre.
Az Albertfalvai híd, valamint a kapcsolódó úthálózat nyomvonala
Melyik hídnak mi az előnye és a hátránya?
Az Albertfalvai híd közvetlenül Csepel lakott részét kötné össze Budafokkal. Magyarul, ha valaki Csepelről el akarna jutni Budafokra, akkor nem kellene neki sem észak felé elmenni a Lágymányosi hídig, sem dél felé a Hárosi hídig, így a legóvatosabb számítások szerint is mindegy fél órával csökkenne a menetidő. Az Albertfalvai híd hátránya, hogy a Budafoki utca – Ady Endre utca nyomvonalon mindenképpen jelentősen szélesíteni kellene az útfelületet, legalább 2x2 sávosra, ami bizony jelentős bontással járna a környéken. Ezen kívül problémát okozna az Erzsébeti oldalon a szűkös úthálózat, hiszen jórészt a Határ út környékére terelné a forgalmat. Ebből adódna viszont egy másik nagy előny: az Albertfalvai híd fontos eleme lenne a régóta tervezett Körvasút sori körútnak, vagyis egy új, a Hungária körútnál is kijjebb elhelyezkedő, középtávon az egész fővárost délről övező új, nagy kapacitású körútnak. Márpedig ennek a megépítése érdemi városszerkezeti átalakulással, illetve fejlődéssel járna együtt, és felértékelődne egész Dél-Pest. Magyarul a hídnak nem csak a jelene, hanem a jövője is életképesebb.
A Galvani híd előnye, hogy a semmi közepén, a szennyvíztisztító magasságában vezet keresztül a szigeten, így érdemi bontásra nem lenne a szükség. A Galvani híd nem dél-pestnek szólnak, az elsősorban a budapesti belvárosi hidak tehermentesítésére volna alkalmas, egyben kifejezetten felértékelné a Fidesz közeli Garancsi által felvásárolt dél-budai telkeket a Kopaszi-gáttól délre, valamint az egykori szintén Fidesz közeli Quaestor telkeket a ferencvárosi oldalon. A hátrányai azonban számosak: egyrészt túl közel lenne a Lágymányosi hídhoz, így érdemben nem gyorsítaná a közlekedést; másrészt Budán az Andor úton, Pesten pedig az Illatos úton vezetné a forgalmat, márpedig ezek most is extrém módon túlterheltek; harmadrészt a dél-pesti oldalon a ferencvárosi Kiserdőt vágná ketté a hídról lejövő 2x2, vagy 2x3 sávos út, ami bizony jelentős fairtással párosulna; negyedrészt pedig egyelőre nem építenének ki villamos forgalmat a Galvani hídon, hiszen az jórészt rozsdaövezeteket kötne csak össze. Nem véletlen tehát, hogy a dél-pesti oldalon jelentős tiltakozás alakult ki a híd megépítésének hírére, hiszen nem épülne rendes elvezető út a hídról lejövő forgalomnak, így a sok irányba szétáramló forgalom miatt sokan a házuk, telkük értékvesztésétől, a megnövekedett forgalommal járó további életminőség romlástól félnek. A hídról leáramló forgalom ráadásul minden bizonnyal részben a Wekerle telephez is rettenten közel haladna el, ami Budapest egyik legjobb lakókörnyezetét veszélyeztetné. Végül pedig ne felejtkezzünk meg egy furcsaságról sem. Annak idején a Hungária körutat úgy tervezték meg először, hogy a Galvani hídra vezessen ki, de végül az akkor tervezett Világkiállítás miatt inkább északabbra tolták az egészet, és inkább a Lágymányosi hidat építették meg. Ezzel egyrészt el lehetett takarni a nem túl szép vasúti hidat, másrészt pedig össze tudták kapcsolni a tervezett Világkiállítás helyszín budai és pesti oldalát. Ebből adódóan a Hungária körút egy befele forduló spirál alakját vette fel, és kezdettől fogva nem volt megoldva, hogy miként vezeti el rendesen a forgalmat a budai lehajtótól az Andor utca felé. Ezért van az a furcsa éles jobbkanyar a budai hídfőnél. (Most arról nem is beszélve, hogy az Andor utca bővítése meddig húzódott, de ezzel most ne is foglalkozzunk). Most pedig egy olyan Galvani hidat építenének meg, amelyiknek a pesti közlekedési kapcsolata nincs rendezve, hiszen rettentően nehéz elképzelni, hogy hova fog voltaképpen vezetni a hídról lejövő forgalom. Még nagyon optimális esetben is csak az Üllői útig lehet jól megoldani, de azt is csak brutális átépítésekkel. Vagyis a Galvani híd esetében szó sem lehet új Körvasút sori körútról, és az abból eredő városszerkezeti változásokkal járó előnyökről.
Mit mondhatunk akkor az összehasonlítás alapján? A kormány által preferált Galvani híd nem Csepelnek, Dél-Budának és Dél-Pestnek fog kedvezni, hanem Budapest belvárosának. Magyarul azért találták ki, hogy a belvárosi zsúfoltságot próbálják csökkenteni. Az Albertfalvai híd azonban kifejezetten jó lenne Csepelnek, Budafoknak és Erzsébetnek, mert ezen városrészek központi részeit kötnék össze.
Mit mond Csepel országgyűlési képviselője?
A tervezett beruházással kapcsolatban megkerestük Csepel és Soroksár országgyűlési képviselőjét is. Dr. Szabó Szabolcs elmondta, hogy terület- és településfejlesztőként nagyobb fantáziát lát az Albertfalvai hídban, és meggyőződése szerint Csepel fejlődését is ez a híd garantálná hosszú távon. A Galvani híd építését nem ellenzi, de szerint vissza kellene térni ahhoz a sorrendhez, amit a közlekedési szakma évtizedekkel ezelőtt kialakított, vagy előbb meg kellene építeni az Albertfalvai hidat, valamint a hozzá kapcsolódó Körvasút sori körutat, és aztán jöhetne a Galvani híd. Párhuzamot vont a Galvani híd és a Csepeli hév sorsa között is. Mint emlékeztetett rá, az olimpiai pályázat kapcsán a kormány a Csepeli hévet is halálra ítélte volna a rossz nyomvonalú és rossz technológiájú villamossá alakítással. A Csepeli hév kivégzése sem Csepel, hanem a Budapesti belváros érdekeit szolgálta volna, hiszen arra optimalizálták volna a hévet, hogy a Budapest belvárosa felől könnyen meg lehessen közelíteni az olimpiai létesítményeket. Az olimpiai pályázat visszavonása volt szükséges ahhoz, hogy a kormány belássa: igaza volt neki Csepel képviselőjeként, igaza volt a közlekedési szakma képviselőinek, mert a Csepeli hévet igenis meg kell tartani gyorsvasútként, és a belváros alatt 5-os metróként kell tovább építeni. A hévnek ugyanis Csepelt kell szolgálni, hogy innen minél hamarabb be tudjanak jutni az emberek Budapest belvárosába. A képviselő reményét fejezte ki, hogy a kormány a Galvani híd esetében is belátja, hogy előbb az Albertfalvai hídra van szükség.
dr. Szabó Szabolcs, Csepel ogy. képviselője
Egy biztos, a kormány a Galvani híd mellett tette le a voksát, és az érvényben lévő kormánydöntés szerint jövő nyárig el kell készülni az új híd környezetvédelmi engedélyeztetésével. Az építési terveket csak ezt követően lehet megkérni, mely elkészítése egyébként folyamatban van. A híd teljes bekerülési költsége, figyelembe véve a kapcsolódó beruházásokat, valahol az 50 milliárd forint körüli nagyságrendben várható. Feltéve hogy nem a Fideszes vállalkozók építik meg, háromszoros áron, és a végén úgy járunk, mint a vizes világbajnokság elképesztő módon elszállt költségeivel.
(csh)
