Egyre több csalódott Fideszes szavazó keres meg minket. Az ő beszámolóik alapján közlünk néhány történetet
Mottó: „Egymillió új munkahelyet”
35 éves informatikus
„Azt reméltem, hogy az egyre több munkahely egyre több informatikai szolgáltatást is hoz. De nem hogy nekem nem lett több munkám, sorban elfogytak, tönkre mentek a megrendelőim is. Bevállaltuk a harmadik gyereket, most nem tudom, miből adjak haza. Új eszközökre már rég nem futja.”
A levélíró informatikai vállalkozó, elsősorban itt Csepelen intézményekben és a művekbeli kisvállalkozások rendszereit, honlapjait gondozta. Levelét így folytatja:
„Azt ígérték, hogy támogatják a kisvállalkozásokat,meg egymillió új munkahelyet teremtenek. Persze tudtam, hogy ez csak Orbán kampányszövege, de ha a fele lesz igaz, akkor is érdemes rájuk szavazni. Eleinte jöttek is a megrendelőim, hogy új gépeket vesznek, meg hogy honlapot csináljak nekik, aztán egyre elmaradtak, hogy nincs pénz még a felemelt adóra, bérre sem telik, nem hogy informatikára. Ma már a korábbi 22 vállalkozásból 3 maradt, közülük is kettő, csak vegetál. A dolgozók eleinte csak adó nélkül, aztán hozomra még dolgoztak, most egyiket-másikat látom, hogy közmunkában őgyeleg itt a lakótelepen.”
2010-ben az Orbán-kabinet egymillió munkahelyet ígért a versenyszférában 2020-ig. Ehelyett az történik, hogy a foglalkoztatási statisztikát szinte csak a nyomort stabilizáló, de igen drága közmunka, valamint a külföldön munkába állók javítják.
Megnéztük, hogy mit mutatnak az országos adatok.
A KSH adatai szerint a versenyszféra csaknem 70 ezerrel kevesebb munkahelyet tartott fenn idén júliusban, mint 2009 elején. A kormányzás átvételekor pedig a versenyszférában 1.820 ezer állás volt, míg 2013. őszén 6 ezerrel kevesebb: 1.814 ezer. A költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottak nélkül) 769 ezer alkalmazott dolgozott, amely a 2010. évitől mindössze 16 ezerrel több.
Bár a „foglalkoztatottak száma valóban elérte a 2007. évi szintet, s 230 ezerrel magasabb, mint 2010-ben, de jó érteni a trükközés lényegét. A KSH szerinti foglalkoztatottnak nem az számít, akinek van munkahelye, hanem aki azt válaszolja a felmérőnek, hogy a megelőző héten legalább egy óra jövedelmet hozó tevékenységet végzett, vagy a munkájától csak ideiglenesen volt távol (pl. beteg).
A KSH 2013. elején kiadott dokumentuma azt elemzi, hogy hogyan jött létre 2012-ben az év elejéhez képest 66 ezer új munkahely. A jelentésből az derül ki, hogy a növekedés felét magyarázza a közmunka (ez ma már eléri a 180 ezer főt), egyharmadnyi új munkahely pedig nem itthon jött létre, mert a külföldön dolgozó magyarok javítják az itthoni foglalkoztatási statisztikát (a külföldi telephelyen így regisztrált foglalkoztatottak száma 2013. végén 97.500 fő volt).
Az OECD szerint nem csak az a gond, hogy a politika a túlméretezett bankadóval visszafogja a hitelezést, ami miatt a cégek nehezebben jutnak forráshoz, és így kevesebb embert tudnak felvenni. Ennél is nagyobb gond, hogy az alacsony jövedelműek keresetét terhelő adók mértéke az egyik legnagyobb az egész országcsoportban, és még nőtt is az utóbbi években. (2006-ban 42%, 2012-ben 47,6% az OECD 37%-os átlagához képest).
Azaz az Orbáni politika intézkedéseivel nem az egymillió új munkahely felé tereli gazdaságot, hanem a nagyon drága és a piaci munkahelyeket is csökkentő közmunkába, illetve külföldre hajtja a termelékeny hazai munkaerőt.
(CSH)
