Sz. Bíró Zoltán (Oroszország-szakértő, az MTA kutatója) volt a csepeli-soroksári Együtt szervezet vendége szeptember 16-án este. Sz. Bíró Zoltánnal Ring Éva, az ELTE docense beszélgetett, valamint jelen volt dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője is.
Sz. Bíró Zoltán elmondta, hogy Oroszországnak vannak legitim és elfogadható érdekei Ukrajnában. Jogosan várja el, hogy Ukrajna ne legyen NATO tag, hiszen mégiscsak magasan a Szovjetunió szenvedte a legnagyobb veszteségeket a második világháborúban, és ezt illik tiszteletben tartani a mai NATO tagok részéről. Figyelembe kell venni azt is, hogy mintegy 10 milliónyi orosz ajkú népesség él Ukrajnában (a teljes népesség kb. negyede), ráadásul jórészt egy tömbben. Jogosan várhatják el azt is, hogy a Ukrajnában élő oroszok autonómiát kapjanak. Mindezen jogos igények mellett azonban nem legitim dolog megbuherált népszavazással országrészeket leválasztani Ukrajnáról. Nem lehet orosz katonákat küldeni bújtatottan (ahogy Sz. Bíró fogalmazott: zöld emberkéket), nem lehet az orosz parlament jóváhagyása nélkül egy szomszédos ország területére küldeni. Sajnos ezeket az illegitim eszközöket Putyin kijátszotta, és így leszakította Luhanszk és Donyeck megyéket Ukrajnáról. Többször érezhette azt Putyin az utóbbi években, hogy Janukovics segítségével orosz fennhatóság alatt marad Ukrajna, de mindig közbejött valami. Az ukrán lakosság nem olyan mint az oroszok, ők kifejezetten szeretnének Európához közeledni. Sz. Bíró Zoltán azonban kifejtette, hogy az utóbbi hónapokban szerinte Oroszország elveszítette az Ukrán „csatát”, Putyin és az őt kiszolgáló média is folyamatosan húzódik vissza a korábbi harcias retorikából. Az Oroszország-szakértő szerint ma már lerohanni sem tudná könnyen Putyin Ukrajnát, de megszállni már biztosan nem tudná. Egyvalamit biztosan elért, ma az ukránoknak van kitapintható nemzeti öntudata.
Szíriában teljesen más a helyzet. Szíria azért fontos Oroszországnak, mert az 1970-es évek óta van egy logisztikai központja a haditengerészetüknek Tartuszban, és ma már ez az egyetlen olyan haditengerészeti kikötő, ami nem az egykori FÁK tagállamok területén van (Vietnamban és Kubába bezárták a hasonló kikötőket). Ráadásul a térségben Irán mellett a Bassár el-Aszad vezette Szíria az egyetlen szövetségese (főleg mióta a Törökökkel megromlott Oroszország viszonya). Bár Aszad egy diktátor, de az ellenzéke gyenge, az egyre nagyobb teret nyerő szélsőségesek (pl. az Iszlám Állam) pedig szalonképtelenek. Ezért egyre több katonát és technikát vet be (most már orosz repülőket kiszolgáló repülőterekről is beszélnek). A Kreml jó ismerői egyre inkább egyfajta alavita Izraelként emlegetik Szíriát, vagyis egy szövetséges zárványt akarnak kialakítani. Ráadásul Putyin szeptember végén felszólal az ENSZ közgyűlésén, és várhatóan új szövetséget ajánl a nyugatnak az Iszlám Állam elleni harcban. Ezzel akar újra szalonképessé válni, illetve az Oroszországgal szembeni szankciókat (melyek ingen károsak az orosz gazdaságra nézve) visszavonatni. Ráadásul ezzel az Európát érintő menekülthullám mérséklésére is hatni tudna.
A magyar-orosz viszonnyal kapcsolatban Sz. Bíró Zoltán elmondta, hogy nem érti az Orbán kormány viselkedését. Pragmatikus okok miatt együtt lehet működni a Putyin vezette Oroszországgal, de egy ilyen elnyomó autokráciával nem szabad ennél mélyebb kapcsolatokat kiépíteni. Nem lett volna szemet hunyni Ukrajna megtámadása felett, nem lenne szabad szemet hunyni a demokratikus jogok korlátozása és a civilek megfélemlítése felett. Oroszország egyszerűen nem szalonképes. Ezt ráadásul 2012 óta lehet nagyon élesen tapasztalni Oroszországban, miközben mi pont ezután melegedtünk össze igazán. Végkép elfogadhatatlan, hogy a Krím-félsziget leválasztása után tárgyaltuk meg Paks II. részleteit az oroszokkal. Paks II. egyébként is elfogadhatatlan, hiszen nem átlátható beruházás, nincs meg a nukleáris beruházásoknál elengedhetetlen teljes bizalom, nincs rendesen előkészítve.
A megjelent közönség részéről számtalan kérdést kapott Sz. Bíró Zoltán. Volt szó az oroszországi szegények és a gazdagok közötti szinte felfoghatatlan különbségről, a grúz-orosz háborúról, a moszkvai és szentpétervári óriási építkezésekről, az ukrán-orosz háború kapcsán az ukrán politikai vezetés kiszámíthatóságáról és elfogadottságáról, valamint Putyin otthoni népszerűségének az okairól. A mintegy 2,5 órás beszélgetést követően szokás szerint állófogadás keretében látta vendégül a vendégeit az Együtt csepeli és soroksári csapata
