Holnap lesz a Magyar Kultúra Napja. Ebből az alkalomból az egész ország, valamint a határon túli magyar lakta területek is ünnepelnek. Csepeli vonatkozású hír, hogy Ungváron egy olyan darab ősbemutatójára kerül sor hétfőn, mely részben Csepelen játszódik. A Hubertusz című darabot az a Zelei Miklós írta, akit az olvasók leginkább talán az 1946-ban meghúzott új Csehszlovák-Szovjet határ által szétválasztott két faluról, Kisszelmencről (Ukrajna) és Nagyszelmencről (Szlovákia) írt szociográfiájáról ismerhetnek, mely "A kettézárt falu" címmel jelent meg 2000-ben az Ister Kiadó gondozásában.
A hagyományoknak megfelelően a magyar kultúra napját idén is színházi bemutatóval ünnepli a KMKSZ. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője a premier kapcsán az MTI-nek felidézte, hogy tavaly Zelei Miklós Zoltán újratemetve című, a kárpátaljai magyarság 20. századi tragikus történelmét feldolgozó darabjának ungvári bemutatójával tisztelegtek a magyar kultúra napja előtt.
Idén a kárpátaljai magyar közönség megismerheti az anyaország múlt századi történetének az író által feldolgozott fontos, a kárpátaljai magyarságot is közelről érintő korszakát, amikor a szovjet elnyomás alatt a hazugságnak azokat a nyomorító lelki technikáit alkalmazták, amelyekkel meg akarták ölni az ellenállást az emberek szívében és elméjében - tette hozzá.
Brenzovics László kiemelte, hogy Zelei Miklós munkássága nagy tiszteletnek örvend a kárpátaljai magyarság körében, hiszen elsősorban neki köszönhető, hogy a világ felfigyelt a szovjet államhatár által Ukrajna és Szlovákia között kettévágott kárpátaljai falu, Nagy- és Kisszelmenc tragikus történetére. Nagyobbrészt az ő fáradozásai révén vált lehetővé, hogy határátkelő nyílt a történelem viharai következtében két országba került településen - tette hozzá.
Hangsúlyozta: a szerző mindig elkötelezett volt a kárpátaljai magyarság sorsa iránt, és nemcsak kutatta a történetét, hanem cselekvő módon törekedett arra, hogy a gyakorlatban is enyhítse a szovjet rendszer negatív hatásainak legközvetlenebbül kitett határon túli magyar közösség helyzetét. Ebből adódóan a kárpátaljai magyarok ösztönösen "rezonálnak" Zeleinek a magyarság 20. századi sorstragédiáit feldolgozó műveire - fejtette ki Brenzovics László.
A Hubertusz című darab ősbemutatóját tavaly november 3-án, a magyarországi szovjet megszállás 60. évfordulójának előestéjén tartották Beregszászon a budapesti Gózon Gyula Kamaraszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház közös produkciójaként, Berettyán Nándor rendezésében.
A szerelmi történet Budapesten játszódik 1957-ben és a rendszerváltozás idején. Az író két helyszínt választott a darabhoz, az egyik Csepel, a másik Újpest. Mint az MTI-nek az ősbemutató előtt elmondta, a fiú csepeli, a lány újpesti, mindketten munkások, a történet arról szól, hogyan bánik el velük a rendszer.
A fordulatokban gazdag dráma 1957-ben temetéssel kezdődik: temetik a forradalmi harcok tevékeny résztvevőjét, a meggyilkolt csepeli martinász Montág Ernőt, aki 25 évet élt. Koporsója mellett szerelmese, Kapás Juli, az újpesti Törekvés kenyérbolt 17 éves eladója olvassa föl a búcsúztató imát. A temetés után az 1956-os forradalom vérbe fojtását követő idők embervadászai "lelkileg kerítik kézre Kapás Julit" azzal a céllal, hogy vezesse el őket a még szabadon lévő fiatal forradalmárokhoz.
Hamarosan kiderül azonban, hogy nem Montág Ernőt, hanem mást temettek el, a férfi pedig disszidált és Nyugaton él. Julit manipulálják, hogy csalja haza szerelmét, akivel mindenképpen le akarnak számolni a megtorlók, mert a fiatal csepeli munkás irányítóként bátor és szellemes akciókkal vett részt a harcokban.
Zelei Miklós hozzátette, hogy a történetnek megvan a konkrét eseményeken túli, egyetemes vonatkozása is: arról szól, hogyan bánunk egymással, mennyire vagyunk hűségesek egymáshoz, hogyan csaljuk meg egymást akár intellektuálisan is. Mint megjegyezte, a drámában ugyanakkor a humor is helyet kapott.
Az író kiemelte, hogy az előadásban megjelennek olyan dolgok is, amelyekről most van szó először színpadon, pedig az elmúlt évtizedekben bőven lett volna alkalom, hogy ezeket a kérdéseket feltegyük.
(webradio.hu, mti.hu, csh)
