A Narancs Csepel harmadik fejezete szólhatna a Csepeli Konzultációkról. 13 millió közpénzből próbáltak hivatkozási alapot fabrikálni a saját ígéreteik megszegéséhez, döntéseik utólagos alátámasztásához. Közben pedig gyerekeket is felhasználtak arcátlan akciójukhoz. De nézzük a részleteket.
Az első Csepeli Konzultáció
A FIDESZ túlígérte magát Csepelen a 2010-es kampányban. Megígérték többek között, hogy újra lesz Csepelen kórház, illetve a szocik által tervezettnél sokkal jobb fedett uszodát építenek. Végül ezekből nem lett semmi, és maguk is érezték, hogy valamit tenni kell ez ügyben. Végül azt találták ki, hogy majd' tíz millió forint közpénz elszórásával kezelni lehet a helyzetet. Előbb népszavazást akartak szervezni, de az szerencsére nem jött össze. Az lett volna csak drága mulatság. Egyébként erre hivatkozva palizták be a helyi ellenzéki pártok többségét is – MSZP, JOBBIK, LMP – hogy támogassák ezt a teljesen felesleges pénzkidobást. Utólag persze tiltakoztak, de hát eső után köpönyeg. Így végül 2013 tavaszán elindult az első konzultáció. (lásd a mellékelt újság 2. és 3. oldalán)
Maga a kérdőív nem sok szót érdemel. Hozzáértők világosan elmondták, hogy a kérdések úgynevezett irányított kérdések, vagyis valójában nem kíváncsiak a megkérdezettek véleményére, hanem a saját prekoncepcióikat szeretnék megerősíteni.
Ebben az esetben a cél az volt, hogy a FIDESZ választási ígéreteinek megszegéséhez hivatkozási alapot tudjanak előállítani. Az eredetileg 5 milliós költségvetés végül 8 millióra növekedett, és a kb 6 ezer visszaérkezett kérdőívben persze döntő többségében úgy válaszoltak az emberek, ahogy azt Németh Szilárdék előre eltervezték.
Az csak fokozta a felmérők arcátlanságát, hogy iskolákban is gyűjtőládákat helyeztek el, és a kérdőíveket is hazaküldették a gyerekekkel. A kérdés már csak az, hogy megért ez az egész cirkusz 8 millió forintot, illetve mi lett a kérdőívet visszaküldők adataival? Esetleg Kubatov is rátette a kezét?
A második Csepeli Konzultáció
Persze a pénzszórás és az arcátlanság ilyen burjánzása nemhogy elvette Ábel Attila és Németh Szilárd kedvét a konzultálástól, hanem még rá is tettek egy lapáttal. Újabb 5 millió forintért újabb értelmezhetetlen kérdőívet állítottak össze. Németh Szilárdék ez alkalommal sem a megkérdezettek véleményére voltak kíváncsiak, mindössze a saját előzetes elképzeléseiket szerették volna megerősíteni olyan módon, hogy az emberek szájába adják a válaszokat.
A politikai gátlástalanság csúcsaként pedig az iskolás gyerekekkel nem csak egyszerűen hazaküldték a szülőkhöz a kérdőívet, hanem esetenként a gyerekek üzenő füzetébe ragasztva került az otthonokba a felhívás, és persze megint gyűjtődobozokat tettek ki a köznevelési intézményekbe. Ekkor került be a csepeli köztudatban a politikai pedofília fogalma.
A kérdőív ezen alkalommal azonban már nem csupán pénzpazarló és szakmaiatlan, hanem kifejezetten aljas is volt, mert az emberek hajléktalanokkal szembeni ellenérzéseire játszott rá. Ráadásul azért is arcátlanok voltak, mert a konzultáció kiírásakor a Fideszes többségű képviselőtestület már elfogadta azt a Fővárosi Közgyűlésnek szánt javaslatot, mely arról rendelkezik, hogy gyakorlatilag Csepel teljes lakott területéről tiltsák ki a hajléktalanokat. Vagyis utólag akartak lakossági megerősítést a saját döntésükhöz. A kérdések ráadásul azt erősítik az olvasóban, hogy a hajléktalanok a közrend romlásának okai. Tényleg ezt gondolják ezekről a szerencsétlen emberekről? Mellesleg pedig a harmadik kérdéssel előkészítették a választási plakátozás korlátozását is, ami megint Németh Szilárdék furcsa demokrácia felfogására utal. Összességében megállapíthatjuk, hogy az első Csepeli Konzultációhoz képest is sikerült tovább süllyedni az önkormányzatnak, ráadásul az eredmények itt is előre borítékolhatók voltak.
Mire volt jó ez az egész?
A két csepeli konzultáció eredményei:
- elköltöttek 13 millió forint közpénzt,
- nem jutottak értelmezhető eredményekhez,
- közpénzből igyekeztek hivatkozási alapot teremteni saját választási ígéreteik megszegéséhez,
- közpénzből igyekeztek hivatkozási alapot teremteni a képviselőtestület hajléktalanokat üldöző határozatához,
- nem kizárható, hogy közpénzből sikerült pár ezer fővel sikerült bővíteni a Kubatov-listát.
(CSH)
