Tegnap Csepelen a civil szervezetek napja volt. Az önkormányzat fórumot rendezett, melyen Borbély Lénárd alpolgármester és kormánypárti polgármesterjelölt elmondta, hogy az elmúlt négy év alatt mintegy kétszáz egyesületnek és civil szervezetnek körülbelül 150 millió Ft támogatást szavazott meg a képviselő-testület. A szép számú felsorolt támogatott között mindamellett nemcsak civil szervezeteket találunk, hanem például állami egészségügyi intézményt is (a csepelieket is ellátó Jahn Ferenc Kórházat), a csepeli strandot (az úszómedence befedésére juttatott pénzt az önkormányzat), de itt szerepel a csepeli egyházi élet támogatása címszó alatt az egyháznak juttatott önkormányzati plusztámogatás is.
Örvendetes a sportszervezetek, különösen a tömegsportot és a diáksportot Csepelen valóban kiemelten segítő sportszervezetek számára juttatott források viszonylagos bősége. Annál kevesebb egyéb, kulturális célok érdekében létrejött szervezetet találunk azonban listán (pusztán a „könyvek, folyóiratok kiadása” szerepel, pontosabb meghatározás és összeg nélkül), nem is beszélve szociális célú civil szervezetekről. Úgy tűnhet, mintha az önkormányzati fórumon egybesöpörtek volna mindenféle, az elmúlt ciklusban megítélt támogatást, hogy az összeg megfelelően bőkezűnek látsszon így az önkormányzati választások finise felé közeledve, ám – ha egy röpke pillantást vetünk az önkormányzat nyilvánosságra hozott költségvetési nyilatkozataira – még így is kevesebb, mint a felét sikerült felmutatni a kerületi kulturális, sport és civil életre fordított összegnek, mint ami az előző vezetés utolsó évére volt jellemző. 2010-ben ugyanis pusztán az azóta megszüntetett Csepel Galéria és a Csepeli Művelődési Központ önmagában 250 millió forintból gazdálkodhatott, amihez képest a 4 év alatti 150 millió, amiben pedig a sportolóktól a területileg illetékes kórház egyébként is kötelező támogatásán át az egyházi élet kiegészítő finanszírozásáig minden benne van, igazán nem tűnik különösebben dicsekvésre okot adónak.
Ráadásul sajnálatos véletlen következtében az önkormányzati fórumot éppen arra az időpontra sikerült megszervezni, amikor az ellenzéki összefogás által korábban meghirdetett
beszélgetést tartották a Rákóczi kertben. Ezen a beszélgetésen a dolog természetéből adódóan inkább tervekről és a civil szervezetekkel való újfajta, partnerségen alapuló együttműködés lehetséges formáiról esett szó. Mint a kerület országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs hangsúlyozta, olyan közösen kidolgozott rendszert szeretnének a következő időszakban felállítani, ami nem a pénzosztásról szól, hanem a közösségi tervezésről (vagyis amikor a civilek már a tervek, koncepciók kidolgozásába is aktívan be vannak vonva), részt vesznek az önkormányzati döntések előkészítésében, ezt követően részt vesznek a megvalósításban is. A nagyobb civil szervezetek ráadásul olyan külső pályázati forrásokat is be tudnak vonni a helyi feladatok ellátásba, amire az önkormányzatnak nincs, vagy nincs elég pénze. Így a civil szervezetek nem az önkormányzat jóindulatától függő esetleges szereplői lennének a kerület életének és működésének, hanem a közös munka aktív, sokoldalú, a sikeres működésben és a közös, átlátható pénzügyi tervezésben érdekelt, értékes, szakértő partnerei.
(csh)
