A FIDESZ nagy energiákat fordított arra, hogy ráhúzza a vizes lepedőt a korábbi szocialista, illetve az abból kivált DK-s városvezetésre. Úgy látszik azonban, hogy saját mutyi-gyanús ügyeik terén kevésbé finnyásak, bár lassan ideje lenne elkezdeni a „Narancsos könyv” szerkesztését. A tegnap is tárgyalt prémiumok ügye lehetne az első fejezet, most pedig nézzük meg a másodikat.
A Magyar Narancs oknyomozó újságírója, Vári György hívta fel a közvélemény figyelmét a csepeli és a pestszentlőrinci önkormányzati vezetők és az önkormányzatok tulajdonában lévő cégek között fennálló furcsa kapcsolatokra. Bár nem lehetett könnyű feladat a kapcsolódási pontok kibogozása, de végül csak kirajzolódott a két fideszes polgármester (Németh Szilárd és Ughy Attila) által irányított kerületek közötti összefonódás.
Vári György kiderítette például, hogy mindét kerületben megbízást kapott egy olyan cég (Mechatherm Kft.), amely teljesen véletlenül a 18. kerületi KDNP-s kerületi alpolgármester sógorának a tulajdonában van. Csepelen például fél évig havi 500 ezer forintot adtak a cégnek, hogy „tervezési” és „előkészítési”, illetve „engedélyeztetési” feladatokat lásson el. A cég pestszentlőrinci és csepeli sikere kapcsán azért kezd gyanakodni az ember, mert Werner Péter a pestszentlőrinci cégnek is igazgatósági elnöke. Micsoda véletlen! És még nincs vége. Kiderült az is, hogy a csepeli városgazda foglalkoztatja Dámsáné Székelyhidi Mónikát is, akinek a férje meglepő módon önkormányzati képviselő Pestszentlőrincen. A hölgy állítólag előbb a helyi vagyonkezelőnél dolgozott, de előbb-utóbb ők maguk is kínosnak érezték az összefüggést, így inkább áttették Csepelre. Köszönöm a nagylelkűségüket minden csepeli polgár nevében! Persze megkaptuk a viszonzást is, hiszen a pestszentlőrinci vagyongazda cserébe foglalkoztatja Werner Tamást, a csepeli vagyongazda vezetőjének közeli hozzátartozóját. Álmatlanul forgolódhatnának ugyanis, ha nem viszonozzák ezt a nagy szívességet. Bár ebből a csepeli polgárok konkrétan semmilyen hasznot nem látnak, de a kerületek közötti jó barátság mindenek előtt.
A Magyar Narancs által közölt cikkből kiderült továbbá az is, hogy a Werner György korábban ügyvezetője és tulajdonosa volt annak a cégnek (Branko Kft), amelyik feltételezhetően azonos azzal a céggel, amelyik a pestszentlőrinci testület döntése alapján számviteli feladatokat lát el az ottani egészségügyi szolgáltató Kft-nél. Az is furcsa, hogy Werner ennek a Branko Kft-nek a tulajdonosi körébe tartozó Serfőző Péterrel együtt vezetője volt egy olyan cégnek (Terét Tetőtér Loft Kft), amely szintén Csepelen kapott megbízást. Arról már nem is beszélve, hogy egy Folly Arborétum Kft. nevű cég is megbízást kapott csepeli megbízást palackozott borok szállítására, és meglepő módon Werner Péter feleségét Folly Rékának hívják. Annyi itt a véletlen, hogy lassan már hívhatnák a Guiness Rekordok Könyvének szerkesztőit!
És végül: a Magyar Narancs kiderítette azt is, hogy a Németh Szilárd közeli bizalmasaként nyilvántartott Werner György korábbi érdekeltségébe tartozó cég (a már említett Branko Kft.) megvett egy lipótvárosi önkormányzati vagyonkezelő céget is 2,7 milliárd forinttért, melynek vezetője ugyancsak Serfőző Péter lett. A Magyar Narancs újságírójának nem sikerült választ kapni arra a kérdésre, hogy az áttételesen offshore hátterű cég mivel győzte meg az önkormányzatot, hogy az ő ajánlata a legjobb a 20 pályázó cégé közül.
Mindenki emlékszik rá, hogy a választások után Németh Szilárd mindenkit letartóztatással fenyegetett. Vajon ezt mondja most a saját haverjainak is? Kérdés az is, hogy vajon készül-e már önkormányzati forrásokból finanszírozva a fideszes mutyikat feltáró „Narancsos könyv”? Persze szigorúan önkormányzati forrásból.
(forrás: magyar narancs, www.facebook.com/szaboszabolcs.e2014)
