Tudta ön, hogy mostantól elég, ha iskolás gyereke egy tanévben kétszer elkapja az influenzát, komolyabban ágynak esik – és máris mehet osztályozó vizsgára? De elég egy közönséges bárányhimlő (ahol a megbetegedéstől számítva átlagosan három hét telik el, mire a gyerek újra közösségbe mehet), vagy egy hétköznapi mandulaműtét is, lábadozással, és már nem kell sok a 250 mulasztott órához – az idei tanév második félévétől ugyanis már nem csak a „rendes” tanórák minősülnek mulasztott órának, de a délután 4-ig „bent nem töltött” időt is beszámítják.
Egy ötödikes általános iskolás gyereknek például egy átlagos mulasztott napért 9 mulasztott órát számítanak fel, ami egy héten 45 mulasztott órát jelent. (Félreértés ne essék, nem lógásról, hanem orvos által igazolt hiányzásról van szó!) A Válasz.hu-t több helyről is úgy tájékoztatták, hogy a változás a pedagógusokat és a szülőket is váratlanul érte, ezért megkerestem az Ember Erőforrások Minisztériumát: igaz-e a hír, és – ha igen – mi indokolja az intézkedést.
„A 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelettel módosított, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tanulók mulasztásával kapcsolatos rendelkezései szerint valóban igazolni kell, ha a tanuló a délutáni egyéb foglalkozásokról távol van” – tájékoztatott az EMMI, magyarázatképpen pedig a következőket írták: „A módosítás indoka az volt, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) értelmében 2013. szeptember 1-jével kezdődő tanévben vezették be az általános iskolákban a 16 óráig tartó oktatást. Ennek jogszabályi alapja az Nkt 27. (2) bekezdése, amelynek értelmében az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Az Nkt. 46. § (1) bekezdése a tanuló kötelezettségévé is tette, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a 16 óráig tartó egyéb foglalkozásokon.”
Azt is megérdeklődtem, mi a helyzet azokkal, akik a tanórák után nem maradnak az iskolában (régi, szép kifejezéssel: nem „napközisek”). Ha ők hiányoznak, akkor az ő mulasztott óráikhoz is hozzászámítják a délutáni órákat? Válaszában az EMMI hangsúlyozta: „a délutáni foglalkozások alól indokolt esetben felmentést lehet kérni. Az Nkt. 55. § (1) bekezdése alapján ugyanis a szülő kérelmére az igazgató felmentheti a tanulót az általános iskolában a 16 óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól, kivéve, ha az intézmény egész napos iskolaként működik. Álláspontunk szerint a tanuló felmenthető a 16 óráig történő benntartózkodás alól olyan esetekben is, ha a kérelem arra irányul, hogy a tanuló valamelyik szülőjével otthon tanul, továbbá olyan esetekben is, ha a tanuló délután edzésre vagy magántanárhoz nyelvórára jár ám mindez nem eredményez a tanulmányokban visszaesést. Amennyiben a tanuló az iskola igazgatójától felmentést kap, akkor a távollét természetesen nem számít igazolatlan órának.”
Csakhogy, ha valaki beteg, akkor – magától értetődő módon – otthon írja meg a leckét és otthon tanul (szükség esetén valamelyik szülőjével), hiszen nem tud bemenni az iskolába. A „napközis” betegeknél azonban a leckeírással, tanulással töltött idő is a mulasztott órák közé számít, a „nem napköziseknél” viszont nem.
Logikusan végiggondolva, mindebből az következik, hogy a rendeletmódosítás hátrányos helyzetbe hozza azokat a családokat, ahol mind a két szülő dolgozik, ugyanakkor nem szeretnék, ha gyerekük ebéd után egyedül menne haza, és nincs olyan nagyszülő vagy más rokon sem, aki minden délután vigyázni tudna a gyerekre. Az ilyen családok nem kértek felmentést a „délutáni foglalkozások” (értsd: leckeírás) alól, hiszen nem tudják elhozni a gyereket az iskolából, egyedül hazamenni pedig nem engedik, így a gyerek az iskolában marad. Ha pedig beteg lesz, akkor több mulasztott órát számolnak el neki, mint annak, aki délután hazamegy. Azok a gyerekek viszont, ahol a család meg tudja oldani, hogy a tanítás után valaki otthon legyen velük, többet lehetnek betegek, mert az iskola náluk csak a mulasztott tanórákat számítja hiányzásnak.
„Mindez, az Önök megítélése szerint, nem hozza hátrányos helyzetbe azokat, akik »napközisek«, azaz (egészséges állapotukban) 16 óráig tartózkodnak az iskolában?” – kérdeztem az EMMI-től, de erre a felvetésre csak a korábbi válasz szinte szó szerinti ismétlését kaptam meg újra, a következő kiegészítéssel: „Álláspontunk szerinte a fenti rendelkezések a tanulók eredményesebb tanulását és az iskolai tanulmányokból történő lemaradás és a lemorzsolódás veszélyét csökkentik.”
