Vértes András, a televízióból is jól ismert gazdaságkutató Csepelen járt tegnap este. Az Együtt csepeli irodájában tartott előadást a magyar gazdaság helyzetéről, és válaszolt a megjelent érdeklődők kérdéseire is. A bevezető előadásból kiderült, hogy az adatok szerint Magyarország nem csak az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjétől, de a környező országoktól is egyre jobban leszakadt az elmúlt 10-15 évben. Míg 2005 környékén a régió harmadik legfejlettebb országa voltunk az egy főre jutó GDP tekintetében, hiszen csak Szlovénia és Csehország előzött meg minket, addig mára sereghajtóvá vált, és csupán Bulgária és Románia nem előzött meg minket. Vértes András véleménye szerint Magyarország nem használta ki azokat a lehetőségeket, amit az Európai Unióból 2004 óta érkezett mintegy 30 milliárd euró (9000 milliárd forint!) biztosított. Rossz célra és alacsony hatékonysággal költöttük el ezt az irdatlanul nagy összeget, és véleménye szerint a 2020-ig érkező újabb 30 milliárd „ingyen pénz” is hasonló sorsra fog jutni. A gazdasági adatok elemzése kapcsán kimutatta, hogy bár az előző évben még 2,9%-os éves növekedést mutatott a magyar gazdaság, de ez hosszú távon nem fenntartható, hiszen gyakorlatilag nincsenek beruházások az itt működő vállalkozásoknál, így a gazdasági növekedés voltaképpen csak az uniósból érkező pénzeknek köszönhető. A kilábalás lehetőségét az egy jól működő oktatási rendszerben, valamint egy hatékony egészségügyi ellátórendszerben látja. A munkaerőpiacnak ugyanis egészséges, kreatív, jól képzett munkaerőre van szüksége. Ha ennek a feltételeit nem teremtjük meg, akkor rövidesen Bosznia-Hercegovina szintjén találhatjuk magunkat. A makrogazdasági adatok elemzése során elmondta még azt is, hogy meglátása szerint a költségvetés hiányát csak azért tudta leszorítani a kormány 2% körüli értékre, mert elvette a nyugdíjpénztárakban lévő 3000 milliárd forintos megtakarítást. Ráadásul az utóbbi években éves szinten 600 milliárd forintot spórolt meg az által, hogy az emberek már nem a saját számlájukra, hanem a központi költségvetésbe fizetik be a nyugdíjjárulékot (ami már nem is járulék, hanem adó), így összesen 6000 milliárd forintot spórolt meg, miközben valódi reformot nem hajtott végre. A költségvetési hiányt tehát papíron leszorították ezzel a technikai intézkedéssel, de 2030-40 körül emiatt jelentősen csökkenni fog a kifizethető nyugdíjak összege. Az ország szerinte tévúton jár, amin gyorsan változtatni kellene, mert így csak a jövőnket éljük fel.
Az Európai Uniós jövőjével kapcsolatban óvatosan bizakodó véleményt fogalmazott meg a nézőktől érkező kérdésekre adott válaszában. Bár küzdelmes éveket jósol a következő évekre, de meglátása szerint az Egyesült Királyságban tartandó népszavazás remélhetőleg pozitív kimenetele után – vagyis ha bent maradnak az Unióban -, akkor az EU képes lehet a megújulásra, a további fejlődésre.
(CSH)
